Értékes adatállományunk tárolása biztonságosan

Rengeteg ismerősöm és ügyfelem keresett meg ugyanazzal a súlyos problémával az elmúlt években: tudnék-e segíteni rajta a tönkrement számítógépe, merevlemeze miatt elveszett pótolhatatlan dokumentumai, fotói, digitális értékei megmentésében. Sajnos sok esetben menthetetlenek a komolyabb hibát, sérülést szenvedett merevlemezeken tárolt adatok, amiket csak komolyabb laboratóriumi körülmények között végzett drága adatmentési eljárással lehet visszaszerezni – mely 1-2000 euró körüli összegbe kerül, ami ugye sokunknak megfizethetetlen. Pedig a dolog könnyen megelőzhető, kevés ráfordítással, bárki számára. Az alábbi cikkben részletes tanácsot szeretnék adni, hogyan tárolhatjuk fontos dokumentumainkat, évtizedes fotó gyűjteményünket, digitális munkaállományainkat.

 

A biztonságos adattárolás kulcsa: több, biztonságos helyen tároljuk fontos adatainkat!

De hol és hogyan? Erre válaszolva bemutatnék egy három lépéses módszert, mellyel adataink 100%-os biztonságban lesznek, történjék bármi.

 

Először is vegyük számba, gyűjtsük össze fontos digitális állományunkat. Mik is azok? Saját munkaállományaink, fotóink, videóink, általunk létrehozott pótolhatatlan dokumentumok, fájlok. Zene albumok, filmek, szoftverek nem tartozhatnak ide, azok bármikor könnyen pótolhatók – kivéve ha egyedi, pótolhatatlan darabok. Felmérve értékeinket láthatjuk mekkora tárkapacitásra lesz szükségünk.

 

A legelterjedtebb két tárolási mód, ahol ezek a fájljaink megtalálhatók: a saját számítógép, laptop, illetve CD / DVD lemezekre mentve. Sajnos pont ez a két leginkább sérülékeny adattároló eszköz. Főleg a CD / DVD lemezek, mivel ezek élettartama véges, és – köszönhetően a rengeteg olcsó, rossz minőségű lemeznek – igen rövid. Tehát elsőként minden eddig kizárólag CD / DVD lemezen tárolt adatainkat mentsük vissza számítógépünkre, mielőtt késő lenne. Biztos mindenki találkozott már korábban sokat használt, de újabban olvashatatlanná vált lemezzel… mindegyikre ez a sors vár a nem is olyan távoli jövőben. Ezek a lemezek rövid távú adattárolásra, mozgatásra valók, napjainkban az USB pendrive-ok korábban pedig már elavultnak számítanak. Mentsünk hát le róluk minden fontosat minél hamarabb.

 

Első lépés tehát: saját gépünkön, de biztonságosan!

Legfontosabb és legtöbbet használt állományainkat általában számítógépünkön tároljuk, ami alapvető, de nem mindegy, hogyan. Legtöbben a Windows által létrehozott Dokumentumok könyvtárat és azokban létrehozott mappákat használják erre, ami kézenfekvő megoldás, viszont ez a legveszélyesebb is. Egyrészt rengeteg szoftver használja ugyanezt a mappát saját működési céljaira, másrészt – kevesen tudják – egy Windows hiba újratelepítéssel való javítása során a Dokumentumok mappa minden eleme törlődhet. Így egy vírusfertőzés, vagy komolyabb Windows hiba során az átlag felhasználók többsége súlyos veszteségeknek nézhet elé.

 

Hogyan tároljuk tehát adatainkat saját gépünkön?

A legmegfelelőbb módszer, ha külön partíciót hozunk létre nagyobb, 100GB feletti merevlemezünkön – ami a lemez kettéosztását, egy új virtuális meghajtó létrehozását jelenti (közérthetően a C:/ mellett lesz egy D:/ jelű meghajtónk is). Ezt a legjobb Windows telepítés, újratelepítés során létrehozni. Esetleg működő rendszeren is megoldható, bár sok esetben nem tanácsos, ha már merevlemezünk nagy része már használatban van. Ezen a külön virtuális meghajtón kialakíthatjuk saját könyvtárrendszerünket, mely biztonságban lesz egy esetleges kényszerű rendszer újratelepítés esetén is és véletlen törlés esetén is nagyobb arányban szerezhetők vissza fájljaink. Ha nem tudunk külön partíciót létrehozni, akkor érdemes mindenképp a Windows-os mappákon kívül létrehozott könyvtárakban tárolni adatainkat.

 

Második lépés: külső merevlemez

Manapság már 50€ körül vehetünk 1000GB-os (1TB) külső HDD-ket. Sokan – akik már rendelkeznek ilyennel – sok esetben felelőtlen módon minden fontos állományukat áthelyezik rá, gondolván biztonságban van, mert a külső HDD erre való. Ez nem így van! A külső winchesterek is sérülékenyek, sőt, mivel többet mozgatjuk, több fizikai behatás éri őket, mint a számítógépünk belsejében lévőt, sokkal gyakrabban mennek tönkre, mint a beépített testvéreik. Miért kell hát? Mert nem kizárólagos tárolási helyként, hanem biztonsági másolatok tárolására kellene használjuk. Ebben a szerepben pedig a legkényelmesebb és leggyorsabb, valamint könnyen mozgathatjuk általuk állományainkat. Viszont fontos tudni, hogy nagyon kíméletesen kell bánni velük: ütéstől, leejtéstől, táskában ide-oda dobálástól, autóban tűző naptól stb. óvni kell. Ha lehet biztonságos helyen, íróasztalon keveset mozgatva használjuk, így hosszú ideig biztonságosan tárolhatja értékeinket.

 

Harmadik lépés: Cloud tárhelyek

Ez az ún. felhő szolgáltatás az átlagfelhasználók legtöbbje számára ismeretlen fogalom. Pedig nagyon hasznos, bárki számára könnyen elérhető adattárolási eszköz. A cloud tárhelyek, különböző szolgáltatók szerver számítógépeiken biztosított tárhely, mely sokszor ingyenes vagy csekély összegért bérelhető. Én a két legismertebb és legmegbízhatóbb szolgáltatót ajánlanám használatra, ezek a Microsoft OneDrive és Google Drive. Sokunknak van már hotmail-es vagy gmail-es email címe. A többség nem is tudja, hogy ezáltal máris rendelkezik – egyelőre kihasználatlan – cloud tárhellyel. A Windows minden Microsoft fiók mellé ad ingyenesen 5GB Cloud tárhelyet, a Google pedig minden Google fiók mellé 15GB tárhelyet. Ha már rendelkezünk hotmail vagy gmail fiókkal, azok adataival máris beléphetünk a fenti linkeken tárhelyünkre és tölthetjük fel biztonsági mentéseinket. Sőt saját segédszoftvert is kapunk mely létrehoz egy külön mappát gépünkön OneDrive ill Google Drive néven. Az oda áthelyezett állományaink máris 2 helyen tárolódnak. A segédprogram pedig a háttérben frissíti a változásokat, így munkaállományaink naprakész tárolására is tökéletes. Sokan mondhatják, 5 GB nem sok több évtizedes fotómennyiségre… igaz, de erre is van megoldás: a Google Fotók eszközzel ingyenes tárolhatjuk összes fotónkat, ha az optimalizált méret korlátozást (ami bőven elegendő minőségű) elfogadjuk. Ha kifutnánk a Google Drive tárhelyünkből akár több fiókot is létrehozhatunk, a Google nem tiltja, hogy egy felhasználónak több fiókja legyen. Minden fiók mellé jár 15 GB, így egy kis regisztrálási procedúra után több Google Drive tárhelyünk is lehet, és ki tudja lehet, az email címek is jól jönnek később. A Google fiókjainkat használjuk tehát fotó tárolásra például, a OneDrive-ot pedig különböző dokumentumaink, fájljaink tárolására.

 

Mi a helyzet a videókkal?

Saját videóink mérete miatt gyorsan megtelhetnek a cloud fiókok. 15 percnél rövidebb videóink tárolására kézenfekvő megoldás a YouTube, ahol a közönségtől elrejtve is tárolhatjuk saját rövid filmjeink. Hosszabb videóink tárolására nagyobb tárhely szükséges. Erre nehezebb ingyenes tárhelyet találnunk. A közismert Mega felhő tárhely szolgáltatónál kaphatunk ingyenesen 50GB tárhelyet, bár itt is 15GB jár alapból és különböző app telepítések révén kapott bónuszok után kapunk extra 35GB-ot, ami a legutolsó hírek szerint is egy évig használható (ezügyben kérlek írjátok meg tapasztalataitok). Ezen felül csak 5-10 gigabájt körüli ingyenes vagy a fizetős felhő szolgáltatások jöhetnek számításba nagyobb adatállomány esetén. Bár a piac a technológia fejlődésével egyre bővül és egyre olcsóbb vagy nagyobb ingyenes cloud tárhelyek szerezhetők meg hónapról hónapra.

 

Ha értékes állományunkat a leírt 3 módon egyidőben tároljuk, gyakorlatilag nem érhet minket meglepetés, hiszen esélytelen, hogy számítógépünk, külső merevlemezünk és cloud tárhelyeink egyszerre menjenek tönkre.

 

Ha még nem a fenti módon tárolja adatait, de szeretné, és ehhez segítség kell, vagy tönkrement külső merevlemezén, számítógépén elveszett adatai visszaszerzésében, törölt állományok visszaállításában van szüksége segítségre, keressen meg a weboldalamon található formon keresztül:

Atthys Design – Adatmentés, törlés visszaállítás, adattárolási tanácsok

6 thoughts on “Értékes adatállományunk tárolása biztonságosan”

  1. Teljes mértékben egyetértek Attila tanácsaival,rengeteg barátom fordult hozzám hogy állítsam vissza az adataikat (vírustámadás,reinstalt windows,véletlen törlések…stb) miatt.
    Semmilyen fontos dolgot ne tároljunk és ne mentsünk a Dokumentum mappában illetve az Asztalra (előszeretettel pakolnak oda),mert innen visszanyerni az adatot szinte lehetetlen küldetés. A DVD idővel visszaolvashatatlan lesz (saját bőrömön tapasztalom), az USB kulcs jó megoldás ha el nem hagyod (én felfűzve az övemen hordom,1x elhagytam egy 16Gb (- 19.000Ft) ezért hordom így).
    A külső merevlemez illetve és a tárhelyek használata is kiváló ötlet.

  2. A felhő alapú szolgáltatások legnagyobb hátránya, hogy internet kell az elérésükhöz. A házi különböző raid technológiák megvásárlása, alkalmazása pedig elég drága lehet.

    Szerényen megjegyezném, hogy a külső hdd is meg tud hibásodni. Attól, hogy keveset használjuk van mondjuk egy 4TB külső hdd-nk. Meghibásodik, minden adatunknak lőttek.

    Én dvd párti vagyok. És szerintem nem is méregdrága “márkás” Verbatim dvd-t kell vásárolni, hanem noname-t. Ha az embernek jó minőségű digitális fényképezőgépe van (sok megapixel), és szokott videózni is, akkor valószínűleg sok elmenteni való adata lesz.

    A dvdisaster nevű progi a Reed-solomon kódolást használja. Egy dvd-hez azt javasolja, hogy tartsunk egy cd-t is tele redundáns adatokkal. A módszer hátránya, hogy csak 15% redundanciát biztosít, a cd kicsi mérete miatt.

    Én archíváláshoz (ami hosszú távú adatmentést jelent) 3 dvd-re adatot mentenék és egy negyedikre kiszámolnám a RSC (Reed-Solomon-Code) mátrixot. Ez a dvd kihasználtságától függően 39-41%-os redundanciát jelentene. Ez viszont azt jelenti, hogy bármelyik 3 hibátlan dvd-ből ki tudjuk számolni a negyediket. Persze az sem baj ha ksimértékben mind a négy meghibásodik amíg az nem éri el a körülbelül egy dvd-nyi olvashatatlan adat mennyiségét. FONTOS: A maximum javítható adatmennyiség elvi határa a redundancia maga, de a ténylegesen javítható mennyiség nagyban függ a hibás szektorok számától, de inkább a hibák eloszlásától.

    Mindazonáltal ha mindezekhez hozzávesszük, hogy mondjuk félévente, évente beolvassuk a lemezeinket, így kiszűrve azokat amik kezdenek olvashatatlanná válni (az oxidációs folyamatok fokozatosan teszik olvashatatlanná a dvd-ket, nem egyszerre az egészet, így korai állapotban felismerve a meghibásodást az RSC-vel javíthatóak a hibák). Visszaállítás után a 4 dvd-ből elég azt (azokat) kiírni amik meghibásodtak.

    RSC kód számítható linux alatt: par2, pypar2 programok
    windows alatt: quickpar, multipar, parchive.

    Remélem segítettem. Amúgy számoljunk utána: a noname dvd-k olcsóbbak (Magyarországon átlag 51 forint egy dvd, ezzel számoltam, de külföldről rendelve, lehet 40 forintért is hozzájutni), mintha külső hdd-t veszünk, a fent leírt módszerrel pedig kellően megbízhatóak is. (archiváláshoz = tehát nem ahhoz, hogy minden nap módosítsunk rajtuk valamit)

    1. Köszönet a részletes leírásért! Nem vitatom a módszerét, de szerintem ez az egyszerű átlag felhasználók számára túl komplikált és igencsak szaktudást igénylő eljárás. A cikkem lényege a 3-as rendszer együttes használata; valóban a cloud tárhely internetet igényel – ez manapság már gyakorlatilag sehol nem akadály; és mint részletesen leírtam: a külső HDD valóban el is romolhat, viszont legtöbb esetben visszamenthetők róla az adatok. Viszont a fenti hármas módszerrel kevesebb adatvesztés fordulhat elő és nem kényszeríti a felhasználót rendszeres, nagyszabású időigényes ellenőrzési feladatokra, valamint a hosszabb távú archiválás mellett, akár a napi rendszerességű frissítést is lehetővé teszi. Tárhely kapacitásra számolva, a külső HDD valóban drágább, viszont ha hozzávesszük, egy kb. 2-500 GB adatnál már mekkora mennyiségű lemezt kellene kezelni, nyilvántartani és ellenőrizni rendszeresen… Emiatt is otthoni felhasználóknak mindenképp a HDD-t ajánlanám, amely ráadásul speciális szaktudást sem igényel.

      1. Úgy sikerült, hogy én lettem az ördög ügyvédje. Sajnálom. Mindazonáltal nem árt tisztában lenni a technológiák hátrányaival sem. És ne felejtsük el, hogy az adattárolás tulajdonképpen kvantum-fizika. Nincsenek tárolt adatok, csak annak a valószínűségét növelhetjük, hogy a kívánt adat a rendelkezésünkre fog állni amikor szükségünk van rá… 😀

        “Köszönet a részletes leírásért! Nem vitatom a módszerét, de szerintem ez az egyszerű átlag felhasználók számára túl komplikált és igencsak szaktudást igénylő eljárás.”

        1. Nagyon szívesen. Remélem azért tudják majd néhányan hasznosítani. Aláírom, hogy nem kevés embernek okozhat problémát a módszer használata… Azt azért hozzátenném, hogy “átlag” felhasználó vagyok. Informatikából annyit tudok amit az iskolában tanítottak, meg Excel és Word. Ezenkívül 2-3 éve linux-ozom és ragadt rám ez az. Ezek mellett nem állítanám, hogy szaktudással rendelkezem. Mivel informatikusnak nem alkalmazna a kutya se.

        “valóban a cloud tárhely internetet igényel – ez manapság már gyakorlatilag sehol nem akadály; ”

        2. Itt szeretném megemlíteni, hogy én is használtam hasonló cloud tárhelyszolgáltatásokat egy ideig. Meg fájl-feltöltő szolgáltatókhoz is mentettem (természetesen mindkettőt titkosítva, még cloud-ot is. A megbízhatóságra, vagy a szükséges bizalomra nem térek ki.). A cloud a különböző RAID technológiák mellett általában két (telep)helyen (földrajzilag kellő távolságra egymástól) üzemeltetik szervereiket így növelve adataink biztonságát. De mi történik ha becsődöl a cég? Vagy egyszerűen megszünteti a működését valamiért minden figyelmeztetés nélkül? Jó itt most nem a google-ra gondolok. Plusz általában az átlag internetkapcsolatok döntő többsége aszimmetrikus sávszélességű. Tehát jóval lassabban tudnak majd feltölteni a szolgáltatásra, mint gondolnák elsőre. Ezt persze csak első alkalommal kell “kivárni” utána (normális program) csak azt a részt küldi el, ami változott.

        “és mint részletesen leírtam: a külső HDD valóban el is romolhat, viszont legtöbb esetben visszamenthetők róla az adatok.”

        3. Ez igaz, csak nem mindegy, hogy hogyan és mennyiért… http://adatmentes.kurt.hu/hu/arak/merevlemez
        Emellett a hdd adattárolása mágneses elvű, tehát mondjuk egy EMP – Elektromágneses impulzus (béke idő van, de akár napkitörés), tönkreteheti mindkettőt, a számítógépben lévőt és a külső merevlemezt is. Feltétlen előnye a dvd-nek, hogy nem módosítható. Véd a hibáktól: felülírások, véletlen törlések, szándékos törlések, programhibák, vírusok. 😀 Továbbá a dvd hibamentes részei egyszerűen beolvashatóak a sérülés után is. Nincs szükség drága adatmentésre.

        “Viszont a fenti hármas módszerrel kevesebb adatvesztés fordulhat elő és nem kényszeríti a felhasználót rendszeres, nagyszabású időigényes ellenőrzési feladatokra, valamint a hosszabb távú archiválás mellett, akár a napi rendszerességű frissítést is lehetővé teszi.”

        4. Ez részben igaz. Bár kétlem, hogy az átlag felhasználó napi rendszerességgel fog “kézzel” biztonsági menteni. Nap vége van: előveszi a lemezt, bedugja az usb-t és azokat a fájlokat amiket módosított egyesével átmásolja a merevlemezére… Ugye ez a verzió nem igényel szaktudást. Persze lehet(ne) külső programot használni vagy szkripteket a folyamat egyszerűsítéséhez. De ez is csak akkor működik ha a felhasználó minden este bedugja a merevlemezt… 😀
        Mondjuk én a biztonsági mentésemet rsync-el oldom meg. Van itthon 3 számítógép. Mindegyikről a fontos mappákat a nap végén, vagy bármikor amikor mindhárom be van kapcsolva átmásolják egymásra egy ügyes kis szkripttel. Persze elsőre le kellett ülni ehhez is, és meg kellett csinálni a szkriptet, és meg kellett érteni a program működését…
        rendszeres, nagyszabású, időigényes ellenőrzés… A rendszeres az oké. A dvd névleges élettartama 30-40 év. De ezt az otthoni “átlagos” körülmények között általában nem bírja. A noname dvd-knek még rövidebb az élettartama a silány minőség miatt. (Általában mondjuk átlagosan 5 év.) Ezért is ajánlottam a rendszeres ellenőrzést. Kényszer a biztonsági mentésre sincs, csak vessen magára aki elmulasztja. Hogy időigényes lenne, az meg körülbelül olyan megközelítés mint, amikor úgy mosunk automata mosógéppel, hogy ülünk előtte és nézzük… (Amúgy van ilyen rokonom is.) Ha nagyon lusták vagyunk és minden nap egy dvd-t ellenőrzünk le, akkor egy évben durván 360 dvd-t tudunk kezelni maximum. Ha 50% a redundancia adat, akkor ez durván 800 GB-nyi hasznos adat. Mondjuk arra kíváncsi lennék, hogy melyik az az átlag felhasználó akinek az értékes adatállománya nagyobb, mint mondjuk 100GB.
        Ugyanis mi az értékes adat? Mindaz amit nem tudunk 24 óra alatt letölteni az internetről. házi fényképek, házi videók, házi dokumentumok, programok beállításai. Mondjuk kameránk nincs, arról nem tudok nyilatkozni, de fényképek 3-4 évnyi biztos van, és összesen 2 giga. És bár sok excel táblázatom van, azok még kevesebbet foglalnak.

        ” Tárhely kapacitásra számolva, a külső HDD valóban drágább, viszont ha hozzávesszük, egy kb. 2-500 GB adatnál már mekkora mennyiségű lemezt kellene kezelni, nyilvántartani és ellenőrizni rendszeresen…”

        5. Valóban kisebb helyen elfér a hdd és egyszerűbb. Gondolom mindenki képességei, tudása, és pénzmennyisége alapján oldja meg a problémát. Azért az 500GB átlag felhasználónál nem annyira életszerű. Legalább annyira nem, mint hogy a 100 Google account-omat majd mind egyesével külön kezelem a cloud-hoz és a tárhelyhez… Igazából én úgy tudom, hogy hosszú-távú adattároláshoz (otthoni környezetben) még mindig a dvd a legelterjedtebb megoldás, ezért javasoltam amit, hogy az biztonságosabb lehessen. Természetesen az én módszeremnek is megvannak az elvi korlátai, csakúgy mint a többinek. De nem véletlenül terjedt el annyiféle módszer, hanem mert nincsen univerzálisan jó megoldás. Amúgy 3 TB-hoz is elég 700 dvd, az meg még nem olyan sok szerintem. Szerintem elég lenne mindegyikre egy sorszám. Vannak a dvd-khez katalógusprogramok, külön keresővel. Az meg megmondaná, hogy melyik sorszámú dvd-re van szükségem. Ezenkívül a nyugalmunkhoz mondjuk naponta 2 dvd-t kell leellenőrizni. Szerintem nem lehetetlen, de lehet, hogy csak kocka vagyok… 😀 Mondjuk max 10 perc alatt megtalálnék egy dvd-t. Szerintem ez még nem rossz arány. Mondjuk az biztos nagyobb fejtörést okozna, hogy hogyan védjem meg a dvd-lemezeket otthoni környezetben a portól…

        1. Ördög ügyvédje semmiképp! 🙂 Semmi olyat nem mondott, ami nem helytálló vagy hasznos, csupán a célközönség és a hely nem megfelelő. A cikk az átlag felhasználóknak készült, mely olyan számítógép használók, akik megvásárolták a számítógépüket, leveleznek, filmet néznek, szociális hálózatokon tevékenykednek, megírnak egy-két saját dokumentumot; ezen felül pusztán alapvető ismereteik vannak csak a számítógépek és perifériák működéséről. Ez nem rosszindulatú minősítés, hiszen a legtöbb ember számára csak egy szimpla eszköz a számítógép, így nem is igazán érdekük részletesen megismerni. Nekik az Ön által vázolt módszer érthetetlen, legtöbb ember alapból még csak a dvd lemezek helyes tárolásával sincs tisztában. Az pedig hogy Ön átlag felhasználó kategóriába tartozna… nos ezt szerintem eléggé költői túlzás, ezt mindketten tudjuk – 3 számítógéppel és saját scriptek írásával a tarsolyában 🙂 Átlag felhasználó példának ott az én drága kedvesem, akinek pl. a registry takarítás is kínai fogalom. Neki még a katalogizáló szoftver is kihívás lenne, nem hogy 50-100 dvd lemez kezelése és ellenőrzése. Viszont könnyen meg tudja oldani, hogy az USB portba bedugja a külső hdd-t és a megjelenő új helyi lemezre másol. Vagy pl. a telepített SkyDrive által létrehozott mappába tegye írásait, mely így 2 helyen van. Az ilyen felhasználók fontos állományai átlagosan 1GB dokumentum 50 GB fotó, 100-500 GB zenealbum, film. Nyilván nagy része a netről pótolható – ezt ki is emeltem a cikkben – de az ilyen átlagfelhasználók számára még ez is nagy kihívás, hiszen ezek nagy része is az ismerősöktől kapott, átmásolt stb. ergo számukra ez is értékes állomány. Így ezekre a dvd lemezre darabolásnál gyorsabb és kényelmesebb a külső hdd. Valóban a profi adatmentés drága, de az ilyen állományokra ez szükségtelen, senki nem költ ennyit rá. Mindemellett nem a linkelt szolgáltató felkeresése és százezrek kifizetése az első visszaállítási lépés. Hanem – ezt még az átlag felhasználók többsége is tudja – Google keresés, és máris találhatunk pár fórumot, ahol ajánlanak néhány szoftveres megoldást, melyek közt ingyenes is akad (pl. Power Data Recovery). Valóban bármelyik eszköz leállhat, elromolhat, de a cikk lényege nem hibátlan tárolóeszköz bemutatása, hanem egy bárki számára egyszerűen megvalósítható, semmilyen szaktudást nem igénylő, kombinált módszer bemutatása.

          Röviden másoljuk fájljainkat a külső hdd-re, Google/SkyDrive: saját készítésű dokumentumaink, melyek mondjuk napi/heti szinten módosulnak, bővülnek (természetesen – mint írtam is a cikkben – semmi bizalmas. Így a frissen tartás alapból megoldott 2 helyen, hetente mondjuk frissítjük a hdd állományt. Fotók: Picasa, Flickr (lásd kiegészítő cikk) nyilvánosságtól rejtve. Zenék, filmek: Mega vagy Surdoc. Egy napos munka, és nem igényel speciális szoftver kezelést vagy új eddig nem ismert technológia megtanulását. Nem jár rendszeres karbantartási feladatokkal. Tönkre megy a HDD? Minden fenti állományunk ott van a Cloudban vagy magán a gépen. Leáll a Cloud szolgáltatás? Ott a HDD, számítógép… Tönkremegy a laptopunk? Újat veszünk / megjavíttatjuk és mindent letölthetünk a HDD-ről és a tárhelyekről. És ez a LÉNYEG: ezt még az én kis kedvesem is könnyen megoldja. Elég esélytelen, hogy ez a fenti 3 esemény egyszerre következne be, a valószínűsége kb. egyenlő lehet azzal, mintha a 100 dvd-ből 70-80 egyszerre menne tönkre 🙂
          A bizalmas fájljaimra TrueCrypt-el védett könyvtárakat használok a gépen és HDD-n és van 1db biztonsági dvd lemezem – erről talán majd egy másik cikkben.

          Ön profi szintű felhasználó, és a módszere – melynek működőképességét mint mondtam egyetlen percig nem vitatom – profi szintű felhasználóknak szól, akik olyan mennyiségű effektíve hasznos adatot tárolnak, mely pótolhatatlan. De ők nem az a kategória, akiknek ez a cikk íródott. Így bár nagyon hasznos a dialógusunk, a blog és a cikk célközönsége számára értelmetlen…

          Köszönöm még egyszer az időt és energiát, amit a hozzászólásokba fektetett és a rengeteg hasznos információt!
          Üdvözlettel: Atthys

  3. Pingback: Windows 10 ingyen? - Atthys Design blog

Leave a Comment